a kálvária vége

Binci   |   2015.08.27.

Lassan két éve esett szét először. Másfél éve másodjára. És egy éve volt róla szó utoljára. Azoknak, akik nem tudnák, hogy miről van szó, egy gyors összefoglaló: 2013 október, M3, Hatvan. A Bogár olajnyomás lámpája felvillan, a motor kattogni kezd, majd mielőtt elérném az 500 méterre lévő benzinkutat, megragad. Egy hónap eltelik, tréler vissza Budapestre, új motor vásárlás. De már vége a szezonnak, majd tavasszal berakjuk, addig garázs.

 

Március, autó elővesz, motor kicserél, a 6-12 Volt cserével szop. Hajnal 3, kész, egyedül, benn a motor. Próba, működik. Másnap irány a Balaton. A víz szele épp megcsap, amikor Siófok előtt okádni kezdi a füstöt. Leállít, otthagy, kötélen vissza Pestre. Reklamál, leszar, kölcsönös anyázás. Oké, akkor csináljuk meg az eredeti motort. Csak Merki Pista, senki más.

 

Május vége. Oda kerül a motor, szétszedi, kuka a blokk, a hajtókarok, a hengerdugók. Azt hiszem valahol itt hagytam abba.

 

Csak gyorsan számoltunk utána Pistával, hogy mennyibe kerülne és kb. az az összeg jött ki, amennyibe az autó került nyolc évvel ez előtt. Itt egy pillanatra elgondolkodtam, hogy egyesek ennél kevesebbért vajon milyen minőségű tuningmotort építenek. Mert építenek...

 

De nincs mit tenni, valamivel járni kell. Nem fogok venni egy használtat, hogy aztán 90 kilométer után meg is áll alattam. Majd pedig az eladó közli, hogy takarodjak az anyámba a reklamációmmal. Kell hát egy blokk. Szerencsére Bogárhoz van cucc, 1.2-es blokkot tuti találok. Igen ám, de az autó 1966-os, ha új motorja lesz, az is legyen abból az évből. Így már kicsit nehezebb volt a feladat, főleg, hogy az európai árak és az amerikai szállítási költségek kicsit magasak voltak. De nem maradt más hátra, bele kell nyúlni a pénztárcába. Már leszerveztem egy hazautat Belgiumból, amikor kiderült, hogy egy ismerősömnek Székesfehérváron van egy korabeli 1200-as blokkja jó állapotban. Tökéletes!

 

 

Megérkezett a cucc Pistához, majd megkaptam a listát azokról az alkatrészekről, amelyeket be kell szereznem még. Persze mindenből újat, ha csináljuk, csináljuk rendesen. 2015 márciusában jártunk, amikor minden megérkezett Nyíregyházára, és kezdődhetett a munka. Nagyjából két hónap, talán szülinapi ajándéknak jó lesz. De a szezonkezdésre mindenképp. Már megszülettek a tervek, hogy merre is megyünk majd vele...

 

Aztán telt az idő, jött egy-egy visszajelzés, hogy hol tart a dolog, de csak vártam és vártam. Türelmesen, hiszen tudtam, hogy a jó munkához idő kell, és az én motorommal van most elég meló. Később még egy karburátort is be kellett szereznem, majd mire ez megérkezett, kiderült, hogy a sajátom is javítható. (Nem kell valakinek egy 28-as Solex karbi?) Egy nap, valamikor június végén hívott Pista, hogy egyben van a motor, beindította, de melegen az alapjárati olajnyomás nem mutat olyan értéket, amilyen az ideális lenne. Szerinte nem is venném észre, legfeljebb nagy melegben pislákolna fel az olajnyomás lámpa. De nem akar átadni egy olyan motort, ami nem tökéletes. Ekkor sokadjára megbizonyosodtam abban, hogy a lehető legjobb szakember csinálja a motort.

 

Kiderült, hogy egy furat volt kikopva a blokk alján, amit elsőre nem vett észre, és ott ment el az olajnyomás. A már összerakott, járó blokk ismét ment a gépműhelybe, ahol megmunkálták azt a maradék furatot. Ezzel még két hét ment el, és veszélyesen fogytak a nyári napok.

 

 

De amikor összeállt és meghallgattam... Hát az maga volt a gyönyör. Már ránézésre is olyan volt, hogy bekönnyeztem, pláne amikor Pista beindította. Még csak ott a bakon, de olyan szép és puha volt a hangja, hogy a Coccolino maci elbújhat. Vihetem az autót.

 

Petivel indultunk el egy nappal később, és talán életem legrosszabb 40 kilométerje volt, amit a Bogárban töltöttem. A 4-es főút első szakaszának aszfaltján az alacsony hasmagassággal, majd a nem túl acélos fékekkel és a mindenfele álló futóművel küzdöttem. Mindezt egy három méteres kötélen, 80 km/órás sebességnél, anyukám autója mögött, tudva, hogy nem biztos, hogy meg tudok állni, ha Peti hirtelen fékez.

 

Szerencsére amikor Pista felhívott, hogy benn a motor, azt is mondta, hogy a fékeimet is beállította. Nem mintha nem az lett volna az első dolgom, de csak jobb, ha olyan csinálja, akinek ez az ezredik alkalom. Ott álltam előtte, és nem hittem el, hogy végre kész, végre kipróbálhatom. Próbakörön még nem volt, mert Pista nem merte kivinni az utcára az alacsony hasmagasság miatt, és én sem éreztem szükségét. Ha ennyi ideig dolgozott azon, hogy tökéletes legyen, akkor minden bizonnyal az. Ha meg valami baj van, akkor az az első 500 kilométert követő szervízkor ki fog derülni.

 

Beültünk, pöcc-röff, a lemezen keresztül még selymesebb hang. Nagyon finom gázreakció. Tökéletes. Sose volt még ilyen jó. Tényleg. Amikor szépen járt a motorom az elmúlt években, de össze sem lehet hasonlítani a mostani állapottal.

 

Persze a futómű még mindig össze-vissza állt, nyiszogott a gumi, de nem baj, megyünk. Önerőből. Világítás még nem volt, így sietni kellett, hogy még nappal hazaérjünk Debrecenbe.

 

 

Péntek este már úgy nyitottam ki az üveg tokajit, hogy a teraszról a békésen hasaló Bogarat néztem, nem bánva, hogy az a kis izé, ami a hátuljába van, annyiba került, mint több hónapnyi fizetésem. Hétvégén esküvői autó feladatát töltötte be, majd levetve a szép ruhát, jöhetett a többi munka. Többnyire apróságok.

 

Új izzók, új ablaktörlő motor, megkerestük, hogy miért zárlatos a helyzetjelző és miért nem működik az index, majd elvittem futóműállításra.

Most egy kicsit megakadt a dolog a bürokrácia világában, ugyanis a két év alatt elveszett a forgalmim (amiről azt gondoltam, hogy a kesztyűtartóban van), és műszaki nélküli autóra nem olyan egyszerű újat kérni.

 

Amíg a malmok őrölnek, az első két BRM felni lakkozását szeretném helyrehozni. Illetve sikerült beszereznem két hátsó szélesített acélfelnit, ezeknek kell megkapni a gyári fekete-fehér színt. A tél folyamán az eredeti felniken állt az autó, és a nagy gumik ellenére is megtetszett az ültetéssel kombinálva. Elképzelhető tehát, hogy egy darabig gyári, krómkupakos acélokon fog gurulni.

 

Egy szó, mint száz: az autó kész van. Vagyis nincs kész, de működik. Most pedig nem érdekel, hogy milyen a fényezése, hol vannak hibái, mert MŰKÖDIK! Menni szeretnék vele, világgá. Ha pedig megjön végre az új forgalmi, akkor tuti, hogy még WC-re is vele fogok járni...

 

Vissza a blogra